Ősi félelmünk, hogy egyszer zsákmányként végezzük egy ragadozó szájában, ezért tengerparti nyaralásainkon időnként átfuthat a fejünkön a gondolat: kell-e tartanunk a cápáktól? Az Adriában 26 cápafaj él, mégis minimális az esély arra, hogy találkozunk a többségében amúgy is veszélytelen állatok valamelyikével. A cápatámadások pedig kifejezetten ritkák az Adriai-tengeren: évtizedenként egy-két ilyen esetről hallani, és ezek többsége szerencsés kimenetelű.
Nagyon ritkán még a nagy fehér cápa is felbukkan az Adriai-tengerben
Mintegy 26 cápafaj él az Adriai-tengerben, ezek többsége nem jelent kockázatot az itt nyaraló turistákra. Gyakori például a kispettyes macskacápa, a nagy macskacápa, a sima cápa és a közönséges tüskéscápa. Néha a Földközi-tenger legnagyobb hala, az akár 10 méteresre is megnövő óriáscápa is felbukkan az Adrián, azonban ettől a fajtól nincs félnivalónk: békésen szűrögeti magának a táplálékául szolgáló planktonokat.
Gyakori még a 2-3 méter hosszúságú kékcápa is, ez a faj potenciális kockázatot jelent az emberre nézve: az idősebb, nagyméretű példányok agresszívvé válhatnak, ha etetéskor halmaradványok kerülnek a vízbe – minimális az esély rá, hogy turistaként épp ilyen, a cápákat provokáló szituációba keveredjünk. A nagy fehér cápa is fel-felbukkan az Adriai-tengeren: régebben az Adriai-tenger fontos előfordulási helye volt a félelmetes hírű halnak, de ma már nagyon ritka ebben a térségben. 2005-ben Pula közelében azonosítottak egy példányt, 2007-ben pedig a montenegrói partoknál észlelték a nagy fehér cápát.
A legutóbbi cápatámadás Vis szigeténél történt 2008 nyarán, ekkor egy szlovén búvárt támadott meg a tengeri ragadozó – valószínűleg a nagy fehér cápa. A búvár súlyos sérüléseket szenvedett ugyan, de túlélte az esetet, és a lábát is megmentették az orvosok. A halálos kimenetelű cápatámadások nagyon ritkák az Adrián: az 1930-as évek óta mindössze 5 ilyen esetről tudunk, a legutóbbi 1974-ben történt Omiš-nál.