Október 17-én nyílt meg az Osztrák-Magyar Monarchia egyetlen kőolajszállító hajóját, az Etelkát bemutató tárlat a rijekai (fiumei) levéltárban- adta hírül az MTI a Novi list című horvát napilap információi alapján. A helyszín nem véletlen, hiszen a híres vízi jármű 1892. december 12-én e város kőolaj-finomító kikötőjében ért először partot, 3500 tonna Batumiból (Grúzia) származó nyersolajjal a tartályaiban.
Az említett újságnak Velid Djekic helytörténész mesélt a kiállítás létrehozásának nehézségeiről. A folyamatot elveszett mozaikdarabok felkutatásához hasonlította, amelyek Rijeka mellett Budapesten, Bécsben, Olaszországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában szóródtak szét. A több évi kitartó munka eredményesen zárult, az Etelka történetét így most a nagyközönség is megismerheti.
A egycsavaros tengeri gőz tankert – amely típusából az elsők között volt - a budapesti Kőolaj-finomító Gyár Részvénytársaság építtette, az Egyesült Királyságban, kifejezetten a rijekai finomító igényeinek megfelelően. Az Etelka ugyanabban a brit hajógyárban készült, amelyben a világ legelső tankhajója is. Hossza 88,08 méter, legnagyobb szélessége 11,39, magassága pedig 8 méter volt. 3620 tonna maximális teherbírása a maga idejében egyedülállónak számított.
Az olajfinomító akkoriban körülbelül évi hatvanezer tonna anyagot tudott feldolgozni, így a hajó egy kirakodással 20-25 napra elegendő nyersolajat biztosított számára. Ha nem működött teljes kapacitással, ez akár egy hónapra is nőhetett. Rijeka kikötőjét a Rothschild bankárcsalád tette kiemelkedő jelentőségűvé, a frissen megnyílt kiállítás anyagának nagy része is az ő utódaiktól származik.
Rijeka, ahová az Etelka négy évig szállított olajat
Az Etelka négy éven át szállított Batumi és Rijeka között a Rothschildok jól kiépített üzleti láncolatának egyik kulcsfontosságú elemeként. Ennek a galíciai kőolajmezők felfedezése vetett véget, az 1890-es évek végén. A Monarchia ezzel rövid idő alatt a világ harmadik legnagyobb kőolajtermelőjévé vált, így importra már nem szorult. Az Adria-parti finomító ezért a vasúton érkező galíciai nyersanyag feldolgozására állt át.
A feladat nélkül maradt Etelka 1896-tól az olajfinomító társaság által alapított Photogen Forgalmi Rt. szállítmányozási vállalat, majd 1909-ben az osztrák-magyar haditengerészet tulajdonába került. A háborús időkben Vesta néven petróleumot és fűtőolajt szállított.
Az I. világháború után a kártérítés részeként Olaszország kapta meg, ahol először Marta néven az a hadiflotta kötelékében, majd 1926-tól, az akkor megalakult Agip szolgálatában működött. 1936-ban visszakerült a haditengerészethez, majd a német hadsereg hadizsákmányaként hajózott 1944 júliusáig, amikor Livorno előtt torpedók elsüllyesztették. A roncsot 1947-ben emelték ki, majd bontóba szállították.
Az Etelkát - és általa a város ipartörténetének eddig kevésbé ismert fejezetét - bemutató tárlaton Czölder Dezső fiumei kikötőről készített, 1906-os képe is látható.