A velencei üvegművesség történetét tárja fel a muranói Üvegmúzeum

A téli szezonban is nyitva tart a közel négyezer darabos gyűjteménnyel büszkélkedő velencei Üvegmúzeum (Museo Del Vetro), amelynek a muranói Palazzo Giustinian ad otthont. A XVII. századi épület egykor Marco Giustinian püspök rezidenciája volt, aki Torcello egyházmegyének adományozta. Miután a korábban autonómiát élvező szigeteket 1923-ban Velencéhez csatolták, az intézményt is felvették a Velencei Polgári Múzeumok közé.

Napjainkban a palota egykori pompáját a földszinten található, Grand Canalra nyíló központi terem mennyezetének freskója idézi, amelyet Francesco Zugno festett. A mű San Lorenzo Giustinian, első velencei pátriárka dicsőségét jeleníti meg, aki az épületet radikálisan átalakító család egyik őse volt. A gerendamező a muranói családok címereivel már modern alkotás.

Az épületben 1861 óta mutatják be az üveggyártás történetét, kronológia szerinti csoportosításban. A pontos kezdeteket máig sem tudták meghatározni, de egyes elméletek szerint abból az időből eredhet ez a tevékenység, amikor a velenceiek a tölcsértorkolatban található szigetekre költöztek az Adria rómaiak által uralt városaiból, amelyekben elsajátították a mesterséget. A muranói üvegtermelés a velencei üvegfúvó műhelyek 1291-es kilakoltatásával kezdődött. A XVI. században harminchét üveggyár volt a harmincezer fős lakosságot számláló szigeteken.



A XIX. században Antonio Colleoni polgármester és Abbot Vincenzo Zanetti apát vette rá a városi tanácsot, hogy elfogadja a Murano történetét elmesélő intézmény ötletét. Ebből az elképzelésből nőtt ki később a mai Üvegmúzeum. Eredetileg a kollekció mindkét része a központi teremben kapott helyet, a rohamos bővülés azonban szükségessé tette az egész palota kihasználását. Zanetti 1862-ben egy iskolát is létrehozott a múzeumhoz kapcsolódóan, amelyet az üvegművesek szabadnapjaikon látogattak.

A gyűjtemény a XX. században a korábban a Correr, Cicogna és Molin múzeumok által őrzött tárgyakkal is gazdagodott, köztük a legszebb reneszánsz darabokkal. A kortárs szekció ma is növekszik, hiszen Murano üvegművesei gyakran adományoznak az intézménynek újabb munkákat. Jelenleg a földszinten az ókori (egyiptomi, görög, föníciai és római), a főemeleten pedig a reneszánsztól a XIX. század közepéig készült darabok találhatók. A legértékesebb kincs az a kék üvegből készült menyegzői kehely, amelyet a XV. század végén Angelo Barovier zománcportrékkal és szerelmi jelenetekkel díszített.

Az állandó gyűjtemény mellett időszaki tárlatok is helyet kapnak az intézményben, ilyen az idén október 7-én megnyílt, január 6-ig látható kiállítás is, amely az üvegműves dinasztiából származó Giuisy Moretti különleges ékszereit mutatja be.